Mielőtt elkezdesz írni egy sztorit, fontos eldöntened, milyen szemszögben írod, mert később már nem előnyös változtatni rajta.
A legjobbnak tartott szemszögek az írói -, illetve a főszereplői szemszögek. Mit értek ez alatt?

Írói szemszög: Úgy gondolom, ez a nehezebb, mégis sok téren előnyösebb szemszög. Ilyenkor azt írod le, amit te, vagyis az író lát a sztoriban, a szereplőket, a történéseket. Minden lényeges szereplő gondolataiba bevezetheted az olvasót, aki ilyet ír, az olvasóival azt közli, amit ő lát. Sok történet íródik így, ez a legelterjedtebb írásmód.

Szereplői szemszög: Manapság nagyon elterjedt ez a fajta írásmód, mivel lényegében egyszerűbb így fogalmazni, mint írói szemszögből. Ilyenkor a történetben a szereplőd (kinek szemszögéből írod az egész sztorit) gondolatait vetíted az olvasód elé, az ő véleményét más személyekről, helyekről, az olvasó ilyenkor a szereplő bőrébe bújva érezheti magát, úgy látja az eseményeket, mint a szereplő. Hátránya, hogy más ember gondolatait nehéz megformálni ilyenkor.

Melyik a jobb?
Nehéz kérdés. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is. Az írói szemszög abból jobb, hogy könnyedén belekukkanthatsz bármely szereplőd fejébe, érzelmeit könnyebb éreztetni az olvasóval, az egész történetet úgy látod, mintha egy filmvászonra vetítenék eléd.
A szereplői szemszögben az a jó, hogy könnyebb fogalmazni, mert az író és az olvasó ilyenkor az adott szereplő bőrébe bújva tapasztalhatja meg a történet eseményeit, viszont az a hátránya, hogy ilyenkor csak az adott szereplő fejébe láthat az olvasód, mert a szereplőd nem gondolatolvasó(igen, tételezzük fel, higy átlagember, nincsenek képességei). Így a szereplővel együtt kell kitalálni az érzelmeket.

Melyiket használd?
Mindkettő hatékony. Ha a történeteben sok a főbb szereplő, akkor javaslom az írói szemszöget (ilyenkor E/3-ban történnek az események), mert könnyebben beleláthatsz a szereplők fejébe, s nem kell folton szemszögeket váltogatni, az olvasó is és te is belekeverednél.
Ha a sztoriban (pl) egy lány életét, vagy múltját akarod történetbe foglalni, az egész róla szól, kevés a lényeges szereplő, akkor ajánlott igazán a szereplői szemszög, mert a történet a lány érzelmeiről szól, akkor ezzel a módszerrel könnyen ábrázolni tudod (lyenkor E/1-ben írod)

Mire figyelj?
Ha a történeted elkezdted pl. E/3-ban, később ne térj át E/1-re, majd megint vissza, mert ez neked is és az olvasónak is nehézséget okoz, az olvasód teljesen bele fog keveredni mindenbe. Az elején fontos eldöntened, melyik módszert alkalmazod, mert a későbbiekben nem előnyös változtatni rajta.

Néha még a legjobbaknak is akadnak nehéz napjai, amikor nehezen hoznak össze egy korrekt történetet, mely később aztán hatalmas sikereket arat. Vannak olyanok, akiket szerencsésnek hívhatunk, hiszen az agyukban egy szikra lobban és máris összeáll a fejükben egy kerek történet, melyet már csak papírra kell vetniük. (voltam már én is így, de mi van akkor, ha nehezen akar összejönni a sztori?)

Ha megvan az alaptörténet, akkor érdemes egy vázlatot írni, nyilakkal egy ábrába foglalni az egészet, így az egyik dolgoból következik a másik, sokkal egyszerűbben át lehet látni a szálakat. Ha a történeted egy bizonyos része hiányzik, érdemes leírni azokat az ötleteket, amik megvannak, mert ha magad előtt látod, sokkal könnyebb tájékozódni, s ha többször átolvasgatod, rájöhetsz, hogy ide ez a jelenet beillene, vagy ide ez a jelenet felesleges.
Ezt akkor is nyugodtan megcsinálhatod, ha a történet minden egyes részlete megvan, mert így magad előtt látod az egészet, sokkal önnyebb tájékozódnod. Én is így vagyok legújabb sztorimmal, a füzetemben 3 oldalt foglalnak el a vázlatok. Minden részlete megvan, de most, hogy leírogattam mindent, sokkal jobban átlátok dolgokon és ezt nem csak úgy mondom, saját tapasztalat.

De hogy is képzelj el egy vázlatot?
Vegyük példának a helyszíneket. Úgy gondolom, ez egyszerű formája a bemutatásának. Vegyük példába az én történetem. Kezdjük is a legelején:
A főszereplő lakása (ezután jelöld, hogy mi történik, írd le, majd nyilazd, a nyíl után pedig írd a következő helyszínt) ~ Dylan barátnőjéhez indul, hogy együtt készüljenek a vizsgára >> Hope lakása (stb... stb.)
Persze nem kötelező így csinálni, de szerintem így egyszerű megjegyezni a helyszíneket. Ha az egész történet összeállt a fejedben, akkor ne tökölj ilyenekkel, menj és írj! ;)

Úgy ne fogj vázlatírásba, ha semmi ötleted nincs! Ha valami apróságot már kitaláltál, érdemes abból elindulni, de ha nincs semmi, akkor várj, az ihlet majd csak rád talál!