Hali! Szörnyen sajnálom, hogy ilyen rég írtam nektek bejegyzést, de próbáltam élvezni a szünetet. Hát, nem jött össze. Vagyis... nem igen járkáltam ki, hála a sz*r időnek és a pocsék kedvemnek, így írással töltöttem az időt, na meg persze filmnézéssel.
A szám tátva maradt. Sok filmet, illetve sorozatot néztem. Kezdjük a kedvencemmel, a Nikitával. Végre megnéztem két részt a 3. évadból. A 3. epizódnak pedig ma lenne az USA-ban a premierje, de nem maradok fent olyan sokáig azért, hogy live-ben nézzem, mert tuti bealudnék.
Tiszta akció és krimi fanatikus lettem. Rengeteg ilyen filmet néztem mostanában és azt kel mondjam, tátva maradt a szám. Jeremy Renner hatalmas kedvencem lett, eszméletlenül jó színész!!!! *o* Először a Bosszúállókban láttam, ott is nagyon szimpaítikussá vált, majd úgy döntöttem, belenézek néhány filmjébe. Engem elkápráztat. Itt van például a Bourne hagyaték. Nem valami nagy szám a film, az ember a trilógia után többet várna, de hála a remek színészeknek, élvezhető volt, én nagyon imádtam. A Renner+Weisz párosítás hibátlan.
Aztán gondoltam egyet és megnéztem Tom Cruise filmjét, a Mission: Impossible - Fantom Protokollt. Mi lett a végeredmény? Oké, vannak benne lehetetlen dolgok, de ez a címéből is adódik, ennek ellenére kedvenc filmem lett! *----* Imádom, komolyan! Jeremy elkápráztat benne, akárcsak a többi karakter. Plusz pont, amiért megnevettet néhány mondat. Nagyon imádom. Eddig 3x láttam, de lesz ez még több is! xd Csak legközelebb nem egyeüdl nézem, valakit be kellene szerveznem.
Egyébként, kinek hogy telik a szünete? Nekem unalmasan és gyorsan, a filmek azért felpörgettek! :'D
OKé, beismerem, kicsit elkapkodott bejegyzés lett, de készülök egy elgondolkodtató szöveggel is, de azt majd csak később! ^^

Halihó megint! (: Bocsi, hogy tegnap inaktív állapotomban voltam, de az unokatesómnál töltöttem a délutánt, kitárgyaltunk néhány csajtémát. Anyumék bálba mentek, amire fantasztikus sminket gyártottam neki. *-* Elájultam önmagamtól! :'D (oké, ez enyhe túlzás)

Ma kicsit rövid leszek. Még sosem volt alkalmam ezt a Rango nevezetű filmet elejétől a végéig megnézni. Hát, most megtettem. A véleményem pedig a következő: Elképesztő. Nem szeretem a meséket, de ez rabul ejtett. Annyira iádom! Minden egyes karakter alaposan ki volt dolgozva, a grafika, a történet ámulatba ejtő. Annyira tetszett minden, mintha nem is mesét, hanem rendes filmet néznék, persze állatokkal. Az hab a tortán, hogy a szinkronhangok szuperáltak (kivételesen) és az egész sztori pörgős volt, rengeteg váratlan fordulatot mutatott. (Rango eredeti szinkronhangja egyébként Johnny Depp) Tulajdonképpen a mi sorsunkat mutatta be a vízzel kapcsolatban eltúlozva, mesebeli elemekkel, nyugati, western hatásokkal, négy vagy öt vicces, zenélő madárral és egy hős kaméleonnal, aki nem léphet ki a saját történetéből.
Én csak pozitívat tudok róla mondani, komolyan. Aki esetleg hozzám hasonlóan nem szeret nagyon meséket nézni, az nyugodt szívvel tegyen kivételt, mert ezt mindenkinek kötelező egyszer megnéznie. Klasszikus, poénos, izgalmas, lebilincselő. Nem fogjátok megbánni. (((;

Most komolyan... én hogy lehetek ekkora gyökér?? Néhány órával a fejlécem blogra való feltöltése után sikeresen észreveszem, hogy elírtam a rajta szereplő szöveget. A me helyett ügyesen (és bénán) my-t írtam. Komolyan... 9 db ötösöm van angolból.... hogy lehetek ekkora idióta? x'D Valaki segítse, mert magamtól képtelen vagyok rájönni!

Mi jön most? Kezem karba fonom a mellkasom előtt, nekitámaszkodom az ajtófélfának és kifújom magam. Az összes fájdalmamtól, nyomástól, mely bennem uralkodott, megszabadulok. Elfeledek minden negatív gondolatot, teljesen kiürítem a fejem. Rövid volt ez a két hónap, de rengeteg a történés.
Kezdjük a ribancok meséjével. Nem érti meg, hogy ha ő nem szól be, akkor én sem fogok. Ha visszapofázok, még neki áll feljebb... Hiába. Ha békén hagy, higgye el, még csak rá se nézek! Miért nem mehet ennyire egyszerűen? Miért kell bemennie anyunak a suliba (azért a szigorúsága ellenére kiderült, hogy törődik is velem) és beszélni az osztályfőnökkel? Miért?? Mert néhány barom terrorizál, s amiért az a néhány (inkább bizonyos) p*csa utál, a többi is. XY rendes volt, húgomtól kölcsönkért kalapom emelem. Kiállt értem, értitek! Kiállt! Ilyen nincs! Amióta szóvá kerültek a dolgaim, mindenki közelebb húzódik, nincs utálkozás. Azért kívácsi lennék, meddig fog ez tartani. Jó lenne csesztetés nélkül túlélni a gimit!

A szecskán is túlvagyunk. Gangnam Style-ra táncoltunk, gondolhatjátok, mekkora sikerünk volt! :'DDD Idióta szerkónk volt, mindenki könnyesre röhögte magát. Utána gyors átöltözés és bál, IGAZI báli zenével. Pompás. Tánc, pletyka, tombola és még több tánc. S ha ez még nem lenne elég, egyik osztálytársam bátyja totál rámkattant. Egyszer beszéltünk, de már édesem-nek hív facebookon és még sorolhatnám. Figyue ember! Most még finom leszek, de legközelebb nem úszod meg élve, ha még egyszer kiejted a szádon azt a szót, hogy drágám! Még egy pasinak sem engedném meg, nemhogy neked!!! Felfogtad, hülyegyerek? 
A pasikról jut eszembe: én is hülye voltam. Egy f*sz, amiért megbíztam ebben a f*szban. Nem ír vissza, nem veszi fel a telefont, teljesen felszívódott. Jól van aranyom (itt gúnyolódásképp használtam), ha te így, akkor én is így! A büszkeségem megmarad, nem fogok könyörögni! Csak a végén nehogy te járd meg én szívem, mert még töltényekkel teleszórt testtel mész haza, vagy ki tudja hova. 

Bocsi, de totál lázban égek, ma van az USA-ban a kedvenc sorozatom, a Nikita 3. évadának premierje, s már nem bírok várni! Wááá! :DDD Oké, befejeztem, túlpörögtem. Kicsit hosszú lett, de néha ilyen is kell. Ha még az ennél jelentéktelenebb témákat is belefoglaltam volna, egész éjszaka itt ülhettem volna. És megintcsak a volna és a volna...

Hali mindenki! Sok kihagyás után visszatértem némi átalakítással. Ezentúl csak bloggantásokat találhattok az oldalon, amiben a kőkemény véleményem fejtem ki, hol könnyek közt, hol szigorú, durva, kemény hangnemben, hol pedig vidáman. Bármilyen is lennék, előre szólok, hogy soha senkit nem akarok megbántani az olvasók közül. Akinek nem inge, ne vegye magára ugyebár. 
Lassan eltelt két hónap. Rengeteg minden történt. Azt hiszem, fordulópont következett be. Megváltoztam. Bekeményítettem, nem leszek kedves, csak ha nagyon muszáj. Ezt inkább az olyan személyeknek tartogatom, akik megérdemlik. Azok, akik köcsögök velem, felejtsék el, hogy kedves csaj mosolyog vissza rájuk. Én befejeztem!
A blog is sötét hangulatot idéz, most ehhez volt kedvem. Nekem tetszik az a két szín, amit belevittem, szerintem jó ötlet volt, az dobja fel az egészet. 
Basszus skacok... annyi minden történt, azt sem tudom, mivel kezdjem! Komolyan! Á... ><" Nagyon hiányzott a blog, de ideje a cseréimet átnézni, mert rengeteg mindenki levehetett az eltűnésem miatt. Sajnálom, de amíg össze nem szedtem magam úgy igazán, képtelen voltam feljönni és írni nektek valamit is. Most azonban itt vagyok. Egy új ÉN, egy új Cassie. Készen álltok? (;

Sziasztok!  Bocsi, hogy nem írtam, de gépeltiltást kaptam a SEMMI végett... Mondhatni ismét kezdek ideges lenni, szerintem már más körülöttem levőnek is feltűnt. Egy ideig megvoltam a szüleimmel, de már megint kezdődik az egész újból... Kész pokol. Komolyan, alig várom, hogy tizennyolc legyek és elhúzhassak innen a p*csába. Még majd' három év, habár... nem tudnék, hiszen a gimi öt éves... mindegy, majd csak kihúzom valahogy... vagy nem.
Oké... min buktam ki igazából? A semmi miatt hordanak le. Most miért baj az, ha a samsung galaxym használom? Nem azért kaptam?? -.-" Illetve, vettem, bocsánat. Amiért azt használom, elszálltam a földről?? Mert? Ha nem tudja megmondani, akkor pofa befog! (ha már előttük nem, valahol ki kell dühöngnöm magam) Most nem mehetek se színházba, se sítáborba, mert,  hogy hogyan viselkedem... bmeg, hogyan?? Mondja meg!! Érdekel az irodalom, szeretek írni, s már olyan rég voltam színházban, hogy szívesen mennék(de persze csak valami normálisabb előadásra). Szeretem a színészetet. Miért kell megölni az álmaimat??? Miért? Persze, hogy a pszichológusok azt mondják, nincsenek álmaim, mikor kinyírják őket a szüleim! 
Nem érdekel a véleményük. Én írni fogok. Ha kell, saját pénzből fizetem a színházat is. Olyan jó lenne elköltözni itthonról végre... egy kis szabadság nekem se ártana, mert sokszor úgy érzem magam, mint egy bilincsre vert rab. (a mozizásról, meg hasonló extrákról rég lemondtam)
Sajnálom, ezt muszáj volt kiadnom magamból. Kissé megkönnyebbültem. Kissé.

Sziasztok! Próbálok ígérem gyakrabban frissíteni, de suli mellett nehéz. Ma is a hét órámból 4 angol volt, ami sok leckével jár, és azért elég fáradalmas végigülni négy angolt. Az a szerencsém, hogy szeretem. 
Egyébként megjött az igazi ősz, esik az eső és fúj a szél. Ki mit szól hozzá? #bringbacksummer :'D

Imádom ezt a számot! <3 Igaz, remix, de libabőrös leszek, amikor hallgatom. Step U Revolution Bonus Track, és szerintem a tánc is nagyon jó, amit erre a zenére találtak ki. #lovely

Sziasztok! Kicsit rég, de hát a suli... az suli. Oké, nem olyan nehéz még, mivel nulladik, de mégis az. (este van, nézzétek a fogalmazásom) És én most nem a tanulásról beszélek.
Totál rám szálltak már az első héten. Olyanok, akik eddig is oszt.társaim, illetve évfolyamtársaim voltak. Egyre nagyobb harag érlelődik bennem, de komolyan! Annyira dühös vagyok, összeverném mindekét csaj képét, de nem akarom, hogy igazgatóit kapjak, esetleg kicsapjanak a suliból. (kicsit gáz lenne itt az első hónapban, főleg úgy, hogy eddig mindig ötös volt a magatartásom)
Úgy döntöttem, ha már írópalánta volnék, az idegességem egy sztori keretein belül vezetném le, amelynek alapja az én helyzetem, csak kicsit eltúlozva, elemekkel megspékelve. 
A sztori itt lesz megtalálható: LINK
Amúgy még mindig nem volt erőm válaszolgatni a kérdésekre... xĐ Klassz, hogy díjat kaptam, de ez a sok kérdés nem ér! Amúgy is kikészülök a két is ribanctól, ráadásul megőrülök, hogy hetente csak egyszer láthatom a barátom! ): Tegnap taliztunk, de már hiányzik, hogy piszkálhassam. (xd) (azért szeretem ám xD)
A bejegyzésem lényege tulajdonképpen a sztori lett volna, de már megint túl sokat jártattam a szám. Mindig ígérem, hogy értelmesnek nevezhető bejegyzéssel állok elétek, de ez mostanában sehogy sem akar összejönni! xD

Sziasztok! :D Amint látom, kaptam egy díjat, majd holnap kiírom, hiszen ahogy elnéztem, igencsak sok kérdésre kell válaszolgatni! xP 
Ma inkább egy rövidebb bejegyzéssel jönnék. Képzeljétek, kibírtam a dupla matekot a tanárral, és ezúttal nem is volt olyan szörnyű! :D #éljen! :'D
Oké, nem szaporítom nagyon a szót, hiszen a témám ma nem ez lenne, hanem a furcsa gondolatok, amik a fejemben kavarognak. Megszoktam már, hogy utál mindenki, na de ennyire?? :O Tesin csapatokat kellett alkotni és engem választottak utoljára, s mikor a  team-be kerültem, mindenki fújkodni kezdett és még nekik állt feljebb, ha odavágtam, hogy "köszönöm". (oké, kicsit flegmán, de hát ilyenkor olyan feeling támad meg, hogy legszívesebben kinyírnék valakit lassan, fájdalmasan...) Kicsit sem esik szarul, hogy senki nem akar maga mellé pl. egy kézimeccsen... Legközelebb tudom mi lesz... fogom magam, és kiállok. Megmondom az ofőmnek (igen, ő a tesitanár is egyben :D), hogy felőlem adhat egyest, de én nem rontom az ő levegőjüket. 
Komolyan... ha ennyire gyűlöl minden ember, hogy a közelemben sem kívánkozik lenni, akkor (... inkább nem írom le, szerintem ki lehet találni, mi jön most)
Sajnálom ezt a kirohanást, de k*rva ideges lettem. Oké, most jöhetnek a monológok, hogy ezeket ne vegyem fel, de.. nem megy, hiszen sosem kapok senkitől bátorító szavakat és every day azt látom, hogy gyűlölködő szemek méregetnek, melyek éles késként fúródnak belém. (bocsi, ilyen költői mondatot, már ha ezt tekinthetem annak, nem lehetett kihagyni :'D)
Egyedül pedig nem akarok a suli folyosóján kallódni... de... ha egyszer senki nem bír elviselni, akkor kénytelen vagyok. A gimi nem rossz, de ebből elegem volt. Ha nem is ismersz bmeg, akkor ne ítélkezz felettem, jól van? -.- #bitchplease (ez a mondat nem az olvasóknak szólt, nehogy valaki magára vegye!)
Ez lett volna a "rövid", kicsit szívfájdalmasra sikeredett bejegyzésem. Megpróbálok valami értelmesebbel is előállni, de úgy tűnik, még nem láballtam ki rendesen az idegösszeroppanásosdimból. #sosorry
Bocsi a tagekért, de megszoktam, hogy twitteren rendszeresen használom! :'D

Hali srácok! :D Meghoztam a vadonatúj designt, remélem tetszik! :D Egy ideig ez marad, mert semmi kedvem újat gyártani. xP

FIGYELEM! A BLOG KINÉZETE CSAK 1024*768-AS SZÉLESSÉGNÉL JÓ! ELŐFORDULHAT, HOGY MÁS KÉPERNYŐFELBONTÁSBAN ELCSÚSZIK!! (mivel én az 1024-est használom, ezért gyártottam ahhoz illeszkedőt!)

Na, kinek milyen volt az első napja? Nekem egész klassz, kivéve a matekórát. 
Mesélem: bejön a tanár, azt se mondja, hogy "sziasztok XY vagyok", hanem elkezdi, hogy "bebizonyítom, hogy nem tudtok számolni", azzal felírt egy kib*szott nehéz példát a táblára. Először én is elcsesztem, de sikerült megoldanom a számolást, kiviszem, erre benyögi, hogy nem jó. Később aztán kiderült, hogy mégis nekem volt igazam. Na, akkor ki nem tud számolni, köcsög? -.-"" Ráadásul holnap dupla óránk lesz vele. Előre rettegek. ._.
Amúgy egész jó az órarendem, tele leszek angol órákkal. (heti 9) Minden nap 7 óra, kivéve csütörtökön és pénteken, mert akkor csak hat. Szerintem túlélem, ráadásul az unokatesómék osztályterme mellett vagyunk. ((: (igen, drágra uncsimtól és barátnőjétől már megkaptam, hogy kis szecska, köszönöm szépen)
Szerintem jó lesz ez, hisz az osztályfónököm (aki egyben tesitanárom is) baromi jó fej! :D:D
Kitartás mindenkinek! Puszii! <3

Hey everyone! Tudom, rég hallottatok felőlem, aminek megvan az oka. Sajnos mostanában folyamatosan eltűntem, de mint már említettem, ennek igenis komoly oka van.
Mi is az az ok?
Nos... a helyzet az, hogy összeomlottam. Teljesen. Már nem bírtam semmit idegekkel. Egyszerűen nem ment. Csupán fogtam a telefonom, s mint aki boldog, írogattam twitterre, de ennyi. Nem volt erőm semmihez, totálisan idegösszeroppanást kaptam.
Hülyének nézhettek, de ilyen állapotomban folyton ordítottam mindenkivel, ököllel vertem a falat, késsel játszadoztam és ok nélkül kezdtem el sírni, nem egyszer. A szüleim pedig nemhogy támogattak volna, teljesen ellenem fordultak A barátomra támaszkodhattam egyedül, aki segített, hogy jobban legyek. A szüleim azt hitték, hogy egy idióta vagyok, s arra nem is gondoltak, hogy talán valami lelki bajom lehet. Áh, miért is? -.-" Szóval ezért nem jöttem. Semmi erőm nem volt itt üldögélni, s valami erőltetett szöveget lenyomni. 
Ahogy látom, többen levettetek, mert rég frisseltem. Sajnálom. Én leírtam az okát, remélem megértitek. Már nem egyszer álltam közel ehhez az állapothoz a nyáron... hát, így nyár végére sikerült alaposan összeroppannom. Bunkó voltam mindenkivel, leordítottam a saját szüleim fejét, s sírtam, dühömben pedig csapkodtam. Nem érdekelt, hogy rohadtul fáj az öklöm. 
Szóval igen, amint látjátok, totál összeroppantam idegileg, de már kezdek kilábalni, hiszen új történetbe fogtam, már kilenc fejezetet meg is írtam ilyen rövid idő alatt, ráadásul a gólyatáborban sem mutattam annyira erre utaló jeleket. Remélem megértitek és szörnyen sajnálom, hogy nem írtam. Ígérem, összeszedem magam ezentúl! :D Naponta nem biztos, de kétnaponta tuti frisselek és felkerül majd egy vadiúj dizi is! ^^ 

Hello mindenki! :D Először is, szörnyen sajnálom, hogy ilyen rég pötyögtem nektek, de az a helyzet, hogy csúnyán összekaptam a szüleimmel, akik eltiltottak a géptől, így se írni nem tudtam, se blogolni. Csak telefonon keresztül férhettem valamelyest a nethez.
Igyekszem az elmaradásaim pótolgatni, köztük egy kihívást is. Reméltem lesz időm minden napra írni egy-egy pontot, s dizit is váltani valamikor.
Körkérdés: hamarosan itt a suli. Ti várjátok már? Mivel ütöttétek el a nyári szünetet? Úgy érzitek, hogy ez jó nyáron vagytok túl?
Ha más esetleg nem akad, én megválaszolgatom ezeket a kérdéseket.
Kicsit várom már, mert kíváncsi vagyok a gimis életre. Remélem jobb lesz, mint általánosban, bár eddig minden ismerősöm szerint jobb volt.
Egész jól elvoltam. Keveset mentünk nyaralni, kirándulni, de azért néha voltak jobb napjaim is. Barátokkal, pasimmal voltam a legtöbbet, unokatesómmal is megvoltunk, és persze az írásra is igyekeztem időt fordítani. Az a baj, hogy kicsit megtorpantam, de már kilábaltam ebből, s most is sebesen írom a vadonatúj történetem! :DD
Szerintem nem volt olyan rossz ez a nyár, így visszagondolva, de rövid és pocsék volt szerintem. A szüleimmel sokat vitáztam, nem egyszer álltam az összeomlás szélén, ezért is akadtak hiányosságaim. igyekszem erőre kapni ezentúl! ^^ Hisz... nem szabad bedepizni, arra kell gondolni, lehet, hogy most sz*r, de lesz jobb is, csak tenni kell érte! (((;

Hello sziasztok! :DD Úristen! El se hiszem! Ilyen nincs! Álmodom? Oké, kinyögöm. Kaptam egy díjat!!! Igen, kaptam egy díjat! :D *-* Nagyon szépen köszönöm lorea*-tól!! *-*
A díjnak van néhány szabálya. 11 dolgot kell írnom magamról. 11 kérdésre kell választ adnom és 11 kérdést kell feltennem azoknak, akiket kijelölök erre a díjra. 
Akkor kezdem a 11 dolog magamról thinggel:
001; Imádok írni.
002; Érdekel a színészet, szeretnék egyszer filmben vagy sorozatban játszani.
003; Soha nem vagyok megelégedve magammal.
004; Szemüvgem van, de utálom hordani.
005; Kondizom.
006; Van két húgom.
007; Nem vagyok egy nyálas szerelmes típus, nem szeretem ha a pasim kellemetlenül érzi magát, ezért megkértem, hogy viselkedjen úgy, mintha a bátyám lenne. (szerintem így könnyebben tudunk kommunikálni.)
008; Mindent megtennék azért, hogy ehessek Manhattan jégkrémet.
009; Nagy álmom, hogy Miamiban bulizassak.
010; Szeretek táncolni.
011; Nem telik el úgy nap, hogy ne twitterezzek, vagy ne hallgassak zenét. #függőség
Más hirtelen nem jut eszembe. :'D
Kérdések, amiket kaptam:
001; Már csak egy hónap van a nyári szünetből. Hogy fogod eltölteni?
Valószínűleg a pasimmal, vagy a barátnőmmel, esetleg unokatesómmal elütöm az időt. ((:
002; Mi az a döntés, amit a legjobban megbántál eddig?
Van pár döntésem, amit igencsak megbántam, de ezeket igyekszem elfelejteni.
003; Volt már olyan döntésed, mikor úgy döntöttél, neked legyen jó? Megbántad?
Volt már, de aztán nem lett belőle semmi. :'D
004; Volt már olyan, hogy úgy mentél bele egy kapcsolatba, hogy még az exedbe voltál szerelmes?
Nem
005; Milyen könyvet olvastál utoljára?
Richelle Mead - Vámpírakadémia ((:
006; A telefonodban a gyorshívásnál ki az első szám és miért?
Köcsög lennék, ha azt válaszolnám, hogy nem tartozik rád? :'D De most rendes leszek. Apu, mert ha baj van, őt bármikor hívhatom.
007; Fontos neked másik külseje? Lennél egy olyan fiúval, akit nagyon csúnyának tartasz?
Nos, nekem az első nézőpont a belső, a külső csak másodlagos. Amúgy ízlések és pofonok, de ha én nagyon csúnyának tartanék egy srácot, nem biztos, hogy összejönnék vele. Nem annyira számít nálam, mint a belső, de azért ezt is figyelembe veszem.
008; És a saját külsőd fontos? Adsz a megjelenésedre?
Az a gond velem, hogy túl sokat adok mások véleményére. Mindig azt nézem, ki mit szól. Egyébként nem viszem túlzásba, sminkelni nem szokásom, de azért adok magamra bőven! (;
009; Írd le nekem életed legjobb buliját!
Ez nem is kérdés, hékás! Amúgy hosszú lenne. Talán egy másik bejegyzésemben! (;
010; Várod már, hogy végezzünk?
Kicsit, mert már fájnak az ujjaim a gépeléstől! xp
011; Végeztünk. Milyen volt?
Mint egy rémes interjú! :'D Nem igaz, jó volt! ^^
Akkor a 11 kérdés, amit az általam kiválasztottaknak kell megválaszolniuk:
001; Szeretsz olvasni? Ha igen, van kedvenc könyved?
002; Ha fogyókúrára szorulnál, mit tennél? Edzenél, vagy inkább kevesebbet ennél?
003; Bevállalnál egy bikinis fotózást?
004; Van riválisod pl. az iskolában?
005; Facebook függő vagy?
006; Melyik horrorfilm a legijesztőbb szerinted?
007; Követed a divatot, vagy inkább egyénien öltözöl?
008; Ha elutazhatnál egy lakatlan szigetre, mit tennél?
009; Fenyegetett már meg valaki?
010; Ha képes lennél visszapörgetni az időt, javítanál valamin a múltadban?
011; Ugye, hogy béna kérdéseim voltak? :'D

Majd holnapig még gondolkdom, ki legyen az a 3 ember, akinek küldöm a díjat ^^

Ahogy egy bölcs mondaná: egy jó bulira emlékezni kell. Sajnos manapság a bulik nem a jó kedvről, táncról, zenéről és beszélgetésekről szólnak (tisztelet van, kivétel nincs. magyarázhatsz, de mélyen belegondolva, még a "legártatlanabb" bulin is nyel valaki alkoholt), hanem a piálásról. És ez... pontosan ez az, amiért nem szeretek bulikba járni.

Egyszerűen nem bírom felfogni. Mi jó abban, ha egy tini annyira részegre issza magát, hogy világát se tudja, hány, s nem emlkészik arra, mit tett előző este? Kérdezem: mi értelme van ennek? Attól jobb lesz, ha ennyire berúg? Ez menő? Mert szerintem ultragáz. Hányni undorító dolog, s ha bűzlesz az alkoholtól, a józan barátaid még a közeledbe sem férkőznek. 
Volt osztálytársaim is hívtak már buliba, de nem mentem. Úgy gondolom, nem maradtam le semmiről. Facebook oldalt gyártottak a bulinak, s miután lezajlott a parti, többen kiírták, hogy meséljük el mi történt, mert nem emlékeznek semmire. Nos, ezért aztán k*rvára érdemes volt elmenni! -.-
Kell alkohol. Én nem azt mondom, hogy ne igyál, egy kicsi nem árt, hogy jobb kedved legyen, de teljesen lerészegedni nem kell. Ha egy buli nagyot üt, akkor pia nélkül is jól fogod érezni magad! (;
Mit tégy, ha le akarnak itatni, avagy mire figyelj egy bulin?
Ha szórakozóhelyen vagy, mindig üvegbe kérj üdítőt, mert sosem tudhatod, mit kevernek a pohárba kiöntött italodba. Lehet, hogy azt sem tudod, mit iszol éppen. Ha kínálgatnak fűvel, alkohollal, csak mértékkel fogyassz!! Hidd el, nem ciki nemet mondani, egyáltalán nem az! Sőt, bátor tett!
Barátom mesélte, hogy az egyik haverjának a rokona is egy buli után vesztette életét. (R.I.P) Mi volt ennek az oka? Kínálgatták mindenféle fűvel, alkohollal, még... még... még, a végén már drogokat kínálgattak neki. Mivel már nem volt józan, természetes, hol elfogadta. Túladagolásban vesztette életét. Lebegjen ez előttetek, ha kínálgatni kezdenek, mert ha elkezdik, mindent képesek beléd tolni.
Ha igazán jó bulit akarsz, ajánlom, hogy inkább megbízható barátokkal rendezzetek egyet, mert ott senkinek sem kell tartania a szórakozóhelyek "veszélyeitől"! (:
Remélem hasznos kis cikket írtam nektek. A végére még annyit, hogy: új történet blogom van, ha van kedvetek egy akciódús sztorihoz, kattintsatok IDE!

Ki szereti a szomszédjait, kezeket fel! Gondolom nem sok jelentkezővel van dolgom. (kivételek kivételesen vannak) Sajnos nem mindig olyan környékre költözik az ember, ahol kedves, megértő emberekkel találkozik nap mint nap.
Én igazából olyan... semlegesnek nevezhető környéken élek, hiszen az utca tele van jó fej emberekkel, akikkel könnyű kommunikálni (köztük a srácom is. igen, három háznyira lakik tőlem :D) Mindenkit bírunk... kivéve a közvetlen szomszédainkat.
Eleinte még elviseltük őket, de egy idő után kezdtünk besokallni. Hogy lehetnek ekkora idióták? Már nekem fáj a sok őrültség, amit ők tesznek!! Annyira buták, hogy egy értelmes mondatuk sincsen, s féltékenyek ránk. Folyton azzal nyaggatnak, mert utánozzuk őket, holott ez épp fordítva van. Lett medencénk, két hét múlva nekik is. Alakítottunk az udvarban, pár napon belül ők is. (ikerház, közös udvar, osztatlan közös) Meg akarja szabni, merre járkáljunk, annyira buta, hogy legszívesebben lerúgnám a fejét. A járda kb fél méter széles, erre a felét söpri let télen... melyik idióta barom képes ilyesmire? Naná, hogy a mi szomszédaink... -.-
Ma pl. megbámultak, mikor a garázsba igyekeztem, mert mentünk erre-arra, de ez lényegtelen. Majdnem beszóltam nekik, de igyekeztem türtőztetni magam, hiszen balhét nem akarunk. Rühelljük őket, de sajnáljuk itthagyni a házat, mert nagyon szép.
Már nem egy okunk van, amiért feljelenthetnénk őket könnyen, de a szüleim mégsem teszik. Nem tudom mire várnak, holott lenne elég okunk erre. Jó, ez az ő dolguk, nem avatkozom bele. Csak megpróbálom valahogy elviselni őket.

Hamarosan itt a Step Up Revolution. Én az előzetes óta hatalmas tánc-lázban égek, egyszerűen imádom a filmeket, már mindet láttam. Nem lehet megunni, a tánc magával ragad, s azt vettem észre, hogy nem csak a lányokat! (; (suliban Step Up 3-mat néztünk médián, s megleő módon, a fiúknak is nagyon bejött a film)
Melyik a kedvenc részem?

Nos, ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen mindegyik részt imádtam. A táncok lenyűgöztek, a szereplők szimpatikusak voltak minden esetben. Nem, komolyan nem tudok dönteni. Mindegyikben voltak ámulatba ejtő táncok, érzelmes - illetve humoros részek. #ilovethemall
Ki a kedvenc karakterem?

Ez könnyű. Mivel mindben más szereplő bukkan fel, egyvalaki mégis végigkísér minket. Az ő neve Moose. Egyszerűen imádom. Hihetetlenül jó táncos, eszméletlen, mikre nem képes a göndör hajú srác! *-* Hülyének nézhet mindenki, hiszen hallottam pletykákat, hogy a 4. részben nem kapott szerepet, de amint megláttam őt az előzetesben, sikítozni kezdtem. (én nem ilyen vagyok, de most halál komolyan beszéltem) Nagyon kíváncsi vagyok, ezúttal mivel fog ámulatba ejteni.
Forradalom?

OKé, tudom, hogy már szörnyen unod a bejegyzésem, sajnálom, de megszállott lettem. Alig várom már a 4. rész megjelenését, hiszen ez a tiltakozó-művészet engem nagon megfogott. A múltkor moziban voltam, ahol egy óriás Step Up Revolution plakátot láttam. *-* Nem sokat tudok erről a részről, de tartalmilag annyit, hogy Miamiban szállodát akarnak építeni a szereplők lakhelyére, akik tánccal forradalmat szítanak ez ellen.
Köszönöm, hogy türelmesen végigolvastad ezt a szörnyű bejegyzést.  Ígérem, ezentúl nem áradozok a Step Up-ról! (;

Naszóval... a bevezető-féle szöveg után jöhet egy rendes bejegyzés is a részemről. Amint elhanyagoltam a blogot, sajnos kénytelen voltam csere-ellenőrzést tenni, hiszen a 26-ból 10-en levettek. Kicsit rosszul esett, de valamilyen szinten meg tudom érteni... illetve... én szóltam, hogy nem leszek, ha te nem olvastad, nem az én bajom. Legalább több lett a hely.
Mi volt velem mostanság? Elkezdtem drogozni. Na jó, ez nem igaz, de már nagyon közel álltam hozzá. Miért is? Kiborultam teljesen. Bedepiztem, vagy hogy mondjam. A "jókislány" státuszom teljesen megszűnt. Többet káromkodom, lobbanékonyabb lettem és erőszakosabb természetű. Gyűlölettel telt meg a szívem. Már ha nekem van olyan egyáltalán. Nem ismertem én sem magamra. Nem, nem ittam le magam, nem cigiztem, de hülyébbnél hülyébb gondolatok kavarogtak a fejemben. Azon is agyaltam, kit kellene megölnöm először. A ribanc riválisom, vagy önmagam. Persze ezeknek semmi értelme nem volna. Max börtön, vagy a biztos halál. Tök mindegy, csak a pokolból kerüljek ki valahogy...!
Próbálok felépülni, bulizni járni, pasizni. Az utóbbi összejött. Igen, tudom, hihetelen, de nem vagyok szingli... legalábbis jelenleg nem! :'D Bár kezdek bizonytalan lenni a dologban. Nagyon rendes a srác (photoshoppolt kockahassal, amitől olvadok *q*), mégis úgy érzem, hogy barátoknak jobban vagyunk. Nem tudom. Nagyon rendes... de talán nálunk a barát státusz az igazi, hiszen mikor vele vagyok , folyton az az érzés fog el, mintha bátyám lenne, vagy hasonló. Nem pedig... a pasim. Majd meglátom mi lesz, egyenlőre nem akarok vitát.
Nikita fan lettem, talán ezért is nőtt annyira a gyilkolási mániám. (oké, ez nem igaz, de szívesen tartanék magamnál fegyvert a pedofil csávókám miatt. Jah, igen, néha látok egy pedofilt, aki mindig rám köszön, a múltkor alig akart elengedni. Az ő agyát szívesen szétloccsantanám, főleg most, hogy megtudtam, már két csajt is megpróbált megerőszakolni... de ez hosszú)
Amúgy: itt az augusztus! Örültök neki? Én... talán a szecskatábor miatt, de annyira nem. Még több nyarat akarok, de mégis várom a gimit. Lehet, hogy ezt később még visszaszívnám. xP
Igen értem, ennek a bejegyzésnek annyi értelme volt, hogy semennyi, de a fejemben hurrikánként kavargó gondolatoktól jól esik megszabadulni. ((:

Sziasztok!  Dobpergést! Visszatértem! Az a helyzet, hogy szörnyen hiányzott már a blog, és persze ti is. Imádom szerkesztgetni, de muszáj volt ezt a szünetet berendelnem, hiszen teljesen összetörtem. Összeomlottam, túl sok minden történt, nem volt erőm feljönni, és írni nektek. Egy jó dolog azonban ebben is akad: rengeteg mesélni valóm lesz, kezdve azzal, hogy már nem vagyok szingli és hogy már csak egy hónap van vissza a suliig.
Egyszerű designhez volt kedvem. Tudjátok, néha a kevesebb a több. Nekem kifejezetten tetszik, a színes után valahogy jó ez az egyszerűség. ^^ 
Remélem visszatérnek az olvasóim, igyekszem gyakran frissíteni a blogot ezentúl! :D

Sziasztok!  Rég írtam már tudom, de elfoglalt voltam, egy rakás helyre mentem mostanában, mindenki hívott. Szóval voltam oszt.társaimmal, évfolyamtársammal, unokatesómmal, öcsivel, stb, stb. Írni is kevés időm volt, de igyeksze bepótolni.
Mi a helyzet errefelé? Szóval a Cassie központú rendszert eléggé felbolygatta mindenki, melynek fő okozója egy srác, vagy mondhatni, a srác. Hogy miért? Mostanában sokat találkozgattunk, beszélgettünk, a körülöttem levők meg piszkálnak folyton és folyton és folyton.... hahó, nem pasiztam be! Illetve... még nem! Nem mindegy ám! Hát szóval... és most épp gondolkodom, mert a srác is benyögte, hogy többet akar barátságnál. Klassz, de én meg nem tudom mit mondjak.  Őszinte leszek, de most tényleg őszinte: 15 éve pusztítom a levegőt, de még mindig nem volt pasim. Miért is nem? Nem akartam korán kezdeni, de asszem itt az ideje. Csak nekem... ez még új lenne, sokan körülötttem meg folyton piszkálnak. Nem, nem randiztunk!
Viszont: a srác szeretne találkozni, de nem fog összejönni. Ez a része nektek is szól: nem leszek itthon néhány napig, a mamámnál kell lennem, ahol nincs net, szóval írni biztos nem fogom tudni. Sajnálom. Sietek vissza! (;

Sziasztok! Először is: millió bocsánat, hogy pár napig eltűntem, de nyaralás, Balaton... stb, stb Esélyem sem volt a gép elé ülni, mivel anyum megtiltotta megint a nagy semmi miatt... -.- Oké, ez hosszú.. De mi történt velem, míg távol jártam? Sokminden...

A szombati napot egész nap Fehérváron töltöttük. Moziba sajnos nem tudtunk beülni, pedig nagyon, de nagyon meg szeretném nézni a Street Dance 2-t. Az elsőt imádtam, a másodikat is biztos imádnám (remélem). Ha nem is ültünk be, jó napom volt, mert megkaptam azt, amit szerettem volna. *-* Igazából iPod touch-ra hajtottam, de sajnos ezt passzolnom kellett, mert nem volt, helyette azonban Samsung Galaxy S-t kaptam. Bazi nagy képernyő, Android oprendszer és rengeteg alkalmazás. Imádom, s mivel nagyobb a képernyője egy iPod-nál, jobban örültem neki, mintha azt kaptam volna. (: Láttam Blackberry-t is, de anya közölte velem, hogy addig nem kapok másikat, míg jó a telefonom. (most rögtön összetöröm...)
Vasárnap Balaton. Nem jól indult, mivel véletlenül hasba dobtam a kishúgom, erre mindenki nekiállt b*sztatni... már úgy voltam vele, hogy hazamegyek... ha kell, gyalog... De végül is jó nap volt, napoztam, labdáztunk, stb, stb. 
Egész jól haladok az új sztorimmal, már megírtam 4 fejezetet. Mégis soha nem tetszett ennyire egy történetem sem, mint ez! *-----* Imádom írni. Sajnos lassan haladok, mert nem gépezhetek anya miatt. Nem értem miért tiltotta meg, mikor nem is vesztünk össze... és akkor még csodálkozik, ha ideges vagyok... az álmaimat töre ezzel össze... persze ha már nem azt csinálom, amit ő szeretne, nem az leszek, amit ő szeretne... már nem is vagyok jó. -.-" Elegem van a sok hülye szabályból, megőrültem teljesen.

Egyébként: tudom, hogy mi nem ünnepeljük, de boldog július 4-ét! <3

Szép jó reggelt kedves Gportál falva! (: Ezúttal már most, rögtön reggel jelentkezem. Ha megkérdezik tőlem "szia, mizujs?", a válaszom valahogy így hangzana: "Szia, semmi extra, csak gallyra vágtam egy vasalót". 
Hogy is történt mindez? Megpróbálom történetbe foglalni rövden:
"A mai reggel morcos hangulatban telt el. Volt is épp elég okom a mérgelődésre, hisz épphogy kipattantak a szemeim, anyu rámsózta a vasalást. 
A szokásos reggeli teendőim után előpakoltam néhány plédet, a vasalóállványt és persze magát a vasalót. Nagy ásítások és rossz hangulat közepette vágtam bele a milliónak tűnő ruha elvasalásába. Gondolataim ezidő alatt folyton elkalandoztak. A bolondballagás izgalmas képei újból és újból elém villantak. Szám mosolyra húztam, majd igyekeztem visszaterelődni a valóságba. 
Kevés ruhával készültem el, de úgy voltam vele, ez is több, mint a semmi. Épp azt a felsőt hajtogattam össze, amit utoljára vasaltam, amikor az állványon heverő forró tárgy pukkanó hangot hallatott magából. Melepődtem, de azt hittem, ez teljesen normális, minden a legnagyobb rendben. A következő ruhadarabot kiemeltem a kosárból, majd vasalni kezdtem. Döbbenten tapasztaltam, hogy a vasaló vizet engedett magából, a pólón meglátszott a nyoma. 
Megrémültem. Ilyet nem szokott csinálni, az aggodalmam jogos volt. Az egész vasaló lapja vizes volt. Félve, de megérintettem a lapot. Azt hittem, elordítom magam, mert az szokás szerint tűzforró, de meglepetés ért. A lap nem égette a kezem, pusztán langyos volt, s nedves. Próbáltam megoldani a helyzetet, azt hittem, hogy a hosszabbítóval van gond, másik konnektorba dugtam a vasalót, de ugyanez történt ismét. Próbáltam állítgatni a hőfokon, de mindhiába. Be kellett látnom, hogy a készüléknek befellegzett."
Tudom, hogy pocsékul fogalmaztam, de nézzétek el nekem, fáradt vagyok, éjszaka a meleg miatt alig aludtam.

Hello, szép jó estét mindenkinek! Láttátok a tegnapi meccset? Durva, hogy 11-esekkel győztek a spanyolok, szerintem marha nagy mázlijuk volt, hisz a pályán a portugálok kicsit mintha jobbak lettek volna... illete, annyira nem is, mert gólt nem tudtak szerezni...
Na, de hagyjuk a focit, a mai bejegyzésem témája a hiábkról szól. Hibák. Az ember mindig követ el hibákat, ez a felnövés része, úgy gondolom. Ahogy a mondás is tartja.
De! Tegyük fel, hogy a szüleim túl sokat várnak el tőlem, de nem engedik, hogy hibázzak! Mivel általánosban kevés versenyt vállaltam, ezért berágtak rám, azzal fenyegetőznek, hogy a gimiben minden versenyen és eseményen részt kell vegyek, nem érdekli őket, ha beleőrülök. Kötelező... baromság. Nem fogok az ő kedvükért olyanban részt venni, amiben nem szeretnék. Majd ami érdekel, abba belemegyek, a többi meg mintha nem is létezne.
Ha már bevállaltam valamit, nem hibázhatok, nem engedik, hogy hibázzak, mert máris kitör a káosz körülöttem, de könyörgöm! A hibáiból tanul az ember, nem? Ha nem engedik, hogy hibázzak, hogy tapasztalok meg dolgokat?
Miből vontam le ezt? Ballagás >> ballagási pénz >> vásárlás. Vagyis: abból a pénzből, melyet ballagásra összegyűjtöttem, szeretnék venni egy iPod-ot, mert egyik ismerősöm nagyon ajánlotta, s nekem is megtetszett. A szüleim meg nem engedik. Könyörgöm!(smét) Az én pénzem, hadd költsem arra, amire szeretném! Ha megveszem az iPodot, de csalódok, akkor megjártam, hibát követtem el >> ebből tanulok. Legközelebb jobban meggondolom, mit veszek a pénzből, de ők nem engedik, hogy hibázzak, mindennek tökéletesnek kell lennie. Hisz... az életben hányszor fogok én pofára esni? Nyilván sokszor, de ebből fogok tanulni. Ők annak idején hogy tanulták meg az ilyen dolgokat? 
Ahogy én szoktam mondogatni: "A hibázás egy jel, figyelmeztet, hogy keményen dolgozol." Saját idézet, aztán nem visszaélni vele! (; 

Halihó! Nem szokásom ilyen gyakran desing-t cserélni, de ezt amolyan vészhelyzetnek tekintettem. Mivel az előző elkezdett nemtetszeni, ezért úgy voltam vele, itt az ideje a váltásnak. Ez határozottan jobb lett, igazi nyár feelinget kölcsönöz az oldalnak.
Figyelem! Ez a design csak 1024*768-as oldalszélességnél jó, elpfordulhat, hogy másnál elcsúszik! Ezért elnézést kérek, de én a saját monitor szélességemhez próbáltam igazodni.
Ma egyébként végre megvolt a beiratkozás a gimibe, megkaptam a matrózblúzt is, csak az a gond, hogy nagyon nagy, de legalább az 5 év alatt nem kell folyton másikat venni. xp A szoknya az nagyon tetszik, nagyon jól állt rajtam. Kaptam végre két felsőt, s jobbat tudtam venni, mint amilyenre számítottam, ennek nagyon örültem. Az a csaj is osztálytársam marad ráadásul, akit utálok. Köcsög volt, elmegy mellettem, rámnéz nagyképűen, s még csak nem is köszön. Én meg csak lesz*rom nagy ívben. :'D
Már várom a gimit, hisz végre olyan személyekkel leszek egy osztályban (persze vannak kivételek...) akikkel jó a viszonyunk. Majd meglátom mi lesz. Drukkoljatok! (oké, még odébb van a szeptemberi hónap, de én már most izgulok [:)