Sziasztok!  Rég írtam már tudom, de elfoglalt voltam, egy rakás helyre mentem mostanában, mindenki hívott. Szóval voltam oszt.társaimmal, évfolyamtársammal, unokatesómmal, öcsivel, stb, stb. Írni is kevés időm volt, de igyeksze bepótolni.
Mi a helyzet errefelé? Szóval a Cassie központú rendszert eléggé felbolygatta mindenki, melynek fő okozója egy srác, vagy mondhatni, a srác. Hogy miért? Mostanában sokat találkozgattunk, beszélgettünk, a körülöttem levők meg piszkálnak folyton és folyton és folyton.... hahó, nem pasiztam be! Illetve... még nem! Nem mindegy ám! Hát szóval... és most épp gondolkodom, mert a srác is benyögte, hogy többet akar barátságnál. Klassz, de én meg nem tudom mit mondjak.  Őszinte leszek, de most tényleg őszinte: 15 éve pusztítom a levegőt, de még mindig nem volt pasim. Miért is nem? Nem akartam korán kezdeni, de asszem itt az ideje. Csak nekem... ez még új lenne, sokan körülötttem meg folyton piszkálnak. Nem, nem randiztunk!
Viszont: a srác szeretne találkozni, de nem fog összejönni. Ez a része nektek is szól: nem leszek itthon néhány napig, a mamámnál kell lennem, ahol nincs net, szóval írni biztos nem fogom tudni. Sajnálom. Sietek vissza! (;

Sziasztok! Először is: millió bocsánat, hogy pár napig eltűntem, de nyaralás, Balaton... stb, stb Esélyem sem volt a gép elé ülni, mivel anyum megtiltotta megint a nagy semmi miatt... -.- Oké, ez hosszú.. De mi történt velem, míg távol jártam? Sokminden...

A szombati napot egész nap Fehérváron töltöttük. Moziba sajnos nem tudtunk beülni, pedig nagyon, de nagyon meg szeretném nézni a Street Dance 2-t. Az elsőt imádtam, a másodikat is biztos imádnám (remélem). Ha nem is ültünk be, jó napom volt, mert megkaptam azt, amit szerettem volna. *-* Igazából iPod touch-ra hajtottam, de sajnos ezt passzolnom kellett, mert nem volt, helyette azonban Samsung Galaxy S-t kaptam. Bazi nagy képernyő, Android oprendszer és rengeteg alkalmazás. Imádom, s mivel nagyobb a képernyője egy iPod-nál, jobban örültem neki, mintha azt kaptam volna. (: Láttam Blackberry-t is, de anya közölte velem, hogy addig nem kapok másikat, míg jó a telefonom. (most rögtön összetöröm...)
Vasárnap Balaton. Nem jól indult, mivel véletlenül hasba dobtam a kishúgom, erre mindenki nekiállt b*sztatni... már úgy voltam vele, hogy hazamegyek... ha kell, gyalog... De végül is jó nap volt, napoztam, labdáztunk, stb, stb. 
Egész jól haladok az új sztorimmal, már megírtam 4 fejezetet. Mégis soha nem tetszett ennyire egy történetem sem, mint ez! *-----* Imádom írni. Sajnos lassan haladok, mert nem gépezhetek anya miatt. Nem értem miért tiltotta meg, mikor nem is vesztünk össze... és akkor még csodálkozik, ha ideges vagyok... az álmaimat töre ezzel össze... persze ha már nem azt csinálom, amit ő szeretne, nem az leszek, amit ő szeretne... már nem is vagyok jó. -.-" Elegem van a sok hülye szabályból, megőrültem teljesen.

Egyébként: tudom, hogy mi nem ünnepeljük, de boldog július 4-ét! <3

Szép jó reggelt kedves Gportál falva! (: Ezúttal már most, rögtön reggel jelentkezem. Ha megkérdezik tőlem "szia, mizujs?", a válaszom valahogy így hangzana: "Szia, semmi extra, csak gallyra vágtam egy vasalót". 
Hogy is történt mindez? Megpróbálom történetbe foglalni rövden:
"A mai reggel morcos hangulatban telt el. Volt is épp elég okom a mérgelődésre, hisz épphogy kipattantak a szemeim, anyu rámsózta a vasalást. 
A szokásos reggeli teendőim után előpakoltam néhány plédet, a vasalóállványt és persze magát a vasalót. Nagy ásítások és rossz hangulat közepette vágtam bele a milliónak tűnő ruha elvasalásába. Gondolataim ezidő alatt folyton elkalandoztak. A bolondballagás izgalmas képei újból és újból elém villantak. Szám mosolyra húztam, majd igyekeztem visszaterelődni a valóságba. 
Kevés ruhával készültem el, de úgy voltam vele, ez is több, mint a semmi. Épp azt a felsőt hajtogattam össze, amit utoljára vasaltam, amikor az állványon heverő forró tárgy pukkanó hangot hallatott magából. Melepődtem, de azt hittem, ez teljesen normális, minden a legnagyobb rendben. A következő ruhadarabot kiemeltem a kosárból, majd vasalni kezdtem. Döbbenten tapasztaltam, hogy a vasaló vizet engedett magából, a pólón meglátszott a nyoma. 
Megrémültem. Ilyet nem szokott csinálni, az aggodalmam jogos volt. Az egész vasaló lapja vizes volt. Félve, de megérintettem a lapot. Azt hittem, elordítom magam, mert az szokás szerint tűzforró, de meglepetés ért. A lap nem égette a kezem, pusztán langyos volt, s nedves. Próbáltam megoldani a helyzetet, azt hittem, hogy a hosszabbítóval van gond, másik konnektorba dugtam a vasalót, de ugyanez történt ismét. Próbáltam állítgatni a hőfokon, de mindhiába. Be kellett látnom, hogy a készüléknek befellegzett."
Tudom, hogy pocsékul fogalmaztam, de nézzétek el nekem, fáradt vagyok, éjszaka a meleg miatt alig aludtam.

Hello, szép jó estét mindenkinek! Láttátok a tegnapi meccset? Durva, hogy 11-esekkel győztek a spanyolok, szerintem marha nagy mázlijuk volt, hisz a pályán a portugálok kicsit mintha jobbak lettek volna... illete, annyira nem is, mert gólt nem tudtak szerezni...
Na, de hagyjuk a focit, a mai bejegyzésem témája a hiábkról szól. Hibák. Az ember mindig követ el hibákat, ez a felnövés része, úgy gondolom. Ahogy a mondás is tartja.
De! Tegyük fel, hogy a szüleim túl sokat várnak el tőlem, de nem engedik, hogy hibázzak! Mivel általánosban kevés versenyt vállaltam, ezért berágtak rám, azzal fenyegetőznek, hogy a gimiben minden versenyen és eseményen részt kell vegyek, nem érdekli őket, ha beleőrülök. Kötelező... baromság. Nem fogok az ő kedvükért olyanban részt venni, amiben nem szeretnék. Majd ami érdekel, abba belemegyek, a többi meg mintha nem is létezne.
Ha már bevállaltam valamit, nem hibázhatok, nem engedik, hogy hibázzak, mert máris kitör a káosz körülöttem, de könyörgöm! A hibáiból tanul az ember, nem? Ha nem engedik, hogy hibázzak, hogy tapasztalok meg dolgokat?
Miből vontam le ezt? Ballagás >> ballagási pénz >> vásárlás. Vagyis: abból a pénzből, melyet ballagásra összegyűjtöttem, szeretnék venni egy iPod-ot, mert egyik ismerősöm nagyon ajánlotta, s nekem is megtetszett. A szüleim meg nem engedik. Könyörgöm!(smét) Az én pénzem, hadd költsem arra, amire szeretném! Ha megveszem az iPodot, de csalódok, akkor megjártam, hibát követtem el >> ebből tanulok. Legközelebb jobban meggondolom, mit veszek a pénzből, de ők nem engedik, hogy hibázzak, mindennek tökéletesnek kell lennie. Hisz... az életben hányszor fogok én pofára esni? Nyilván sokszor, de ebből fogok tanulni. Ők annak idején hogy tanulták meg az ilyen dolgokat? 
Ahogy én szoktam mondogatni: "A hibázás egy jel, figyelmeztet, hogy keményen dolgozol." Saját idézet, aztán nem visszaélni vele! (; 

Halihó! Nem szokásom ilyen gyakran desing-t cserélni, de ezt amolyan vészhelyzetnek tekintettem. Mivel az előző elkezdett nemtetszeni, ezért úgy voltam vele, itt az ideje a váltásnak. Ez határozottan jobb lett, igazi nyár feelinget kölcsönöz az oldalnak.
Figyelem! Ez a design csak 1024*768-as oldalszélességnél jó, elpfordulhat, hogy másnál elcsúszik! Ezért elnézést kérek, de én a saját monitor szélességemhez próbáltam igazodni.
Ma egyébként végre megvolt a beiratkozás a gimibe, megkaptam a matrózblúzt is, csak az a gond, hogy nagyon nagy, de legalább az 5 év alatt nem kell folyton másikat venni. xp A szoknya az nagyon tetszik, nagyon jól állt rajtam. Kaptam végre két felsőt, s jobbat tudtam venni, mint amilyenre számítottam, ennek nagyon örültem. Az a csaj is osztálytársam marad ráadásul, akit utálok. Köcsög volt, elmegy mellettem, rámnéz nagyképűen, s még csak nem is köszön. Én meg csak lesz*rom nagy ívben. :'D
Már várom a gimit, hisz végre olyan személyekkel leszek egy osztályban (persze vannak kivételek...) akikkel jó a viszonyunk. Majd meglátom mi lesz. Drukkoljatok! (oké, még odébb van a szeptemberi hónap, de én már most izgulok [:)